Csoma Hagyaték

Az UNESCO 1997-ben indította el Világemlékezet-programját, amely a műemlékeket regisztráló Világörökség-programmal párhuzamosan a világ szellemi örökségét, a legértékesebb levéltári és könyvtári gyűjteményeket veszi fel listájára. A lista több, mint 200 tételt tartalmaz, közöttük olyan kincseket, mint a hettita agyagtáblák, a Gutenberg-biblia, a Linné-gyűjtemény vagy Chopin összegyűjtött kéziratai. A Világemlékezet-bizottság 2009-ben Kőrösi Csoma Sándornak a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményében őrzött hagyatékát is fölvette a listára. (Forrás: wangfolyo.blogspot.com)

Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka Duka Tivadar Indiában működő hadiorvos közvetítésével 1885-ben került az MTA tulajdonába. A harminchat tételből álló gyűjtemény fontos részét képezik az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi kérdéseire válaszolva tudós mesterei állítottak össze. Az egyéb, másoltatás vagy vásárlás útján szerzett fanyomatok és kéziratok a tibeti nyelvészethez, irodalomelmélethez, csillagászathoz és történelemhez kapcsolódnak. A 36 tételből álló gyűjtemény két részre osztható. Az ún. ‘Alexander-könyvekre’ és egyéb másoltatás vagy vásárlás útján szerzett fanyomatokra és kéziratokra.

Az ‘Alexander-könyvek’-ben Csoma kérésére mesterei a tibeti irodalom és tudományosság egy-egy területét összegezték annak valamely alapműve nyomán, illetve a tibeti műveltség és vallásosság kapcsán feltett kérdéseire válaszoltak. Csoma vélhetően még első, zanglai tanulmányútja során készíttette el őket. Mivel a könyvek többnyire nagyobb, jól ismert munkák kivonatai, a tibetisztika számára meglehetősen kevés tudományos értékkel bírnak, s az őket összeállító lámák maguk is, némiképp méltatlankodva a rájuk bízott feladaton, a szövegek kolofonjaiban – Terjék József fordulatával szólva – afféle „csacska tanulmánynak” nevezik munkáikat, melyek sem „a szellemet nem örvendeztetik meg”, sem „hírnévre s mások csodálatára nem számítanak”. Értéküket elsősorban az adja, hogy egyediek, mert személyesen Csoma számára készültek, s ezért életének és munkásságának fontos mozzanatait megörökítő forrásoknak tekinthetjük őket. (Forrás: https://www.unesco.hu/kommunikacio-informacio/vilagemlekezet-program/vilagemlekezet-lista-140908)

Magyarok hagyatékai a Világörökségi listán:

2001 – Tihanyi Kálmán 1926-ban kelt szabadalmi bejelentése a „radioskóp”-ról, Országos Levéltár, Budapest
2005 – A Bibliotheca Corviniana gyűjteménye
2007 – Tabula Hungariae, Magyarország első nyomtatott térképe (1528, Ingolstadt), Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
2009 – Bolyai János: Appendix, scientiam spatii absolute veram exhibens. Maros-Vásárhelyini, 1832
2009 – A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kőrösi Csoma Sándor-archívuma
2013 – Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezése és annak 1847 és 1861 között keletkezett primer dokumentumai

(Forrás: Wikipédia)